Tanuljunk az elődöktől.
Sportunk a postagalambsport nagy hagyományokkal rendelkezik. Sok sikeres, nagy tudású sporttársunk volt már. Ők akarva, akaratlanul nagyot alkottak. Most nem csak azokat értem ez alatt, akik közismertek.
Mit is jelent a nagyot alkotás fogalma? Vannak, akik jelentős anyagiak birtokában képesek a világ bármely pontjáról a legkiválóbb alapanyagot megszerezni, az igazán nagyok tudják is ezeket használni. Bajnok galambot/galambokat, élhelyezett galambokat tenyésztenek, bajnokságot nyernek.
Az igazi hozzáértők szerintem mégsem ők, hanem azok, akik e galambok leszármazottjaiból alakítanak ki, szinte fillérekért ütőképes állományt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az import fölösleges, hanem inkább azt, hogy aki megbecsüli saját legjobbjait, az legalább olyan sikereket érhet el, mint akik vagyonokat költenek e célra. A közmondás is azt mondja, „a szomszéd kertje mindig zöldebb”. Tanuljuk már végre a saját rétünket a legzöldebbnek látni. Persze aki a pénzével nem tud mit kezdeni annak teljesen mindegy. Szerintem többen vagyunk azok, akik nem ebbe a kategóriába tartozunk. Most egy idézet következik,…. „ A legifjoncabbaknál is ott ülnek a világhírességek………” .
Postagalamb, mint hobbi? Nagyon szép dolog, csak sokan elfelejtik a lényegét. Azt tűzik ki célul, hogy nyerni, nyerni, nyerni, pedig higgyék el az igazi kikapcsolódást maga a galambtartás jelenti. A versenyzés láza elvakítja az embert. A mindenáron való nyerni akarás olyan dolgokat hoz a felszínre, amit különben soha nem tennénk meg. Ha valóban szeretjük a galambot és nem valamiféle győzniakarás vezényel bennünket, akkor megválogatjuk az utakat. Figyeljük az előrejelzéseket, és ha rossz időt jósolnak, akkor inkább kihagyunk. Persze ha valaki a szezon utolsó negyedében a spiccen van, bajnok esélyes, az lehet, hogy másképp kell, hogy döntsön. De hányan küzdenek ezzel a problémával, szerintem nem sokan.
A szuper galambot tenyésztésbe kell vonni, a kitűnőt röptetni, a jót eladni, a közepest és a gyengét selejtezni. A mondás teljesen megállja a helyét, a nagy baj csak az, hogy mindegyikünknek mást jelen egy-egy kategória. Sok a zavaró tényező a galambászatunkban. Sokan tudatosan keltenek zavart, csupán az üzlet vezérli őket. Az élgalambászok általában a tagszövetségi eredményeket jegyzik. A tagszövetségi élhelyezéseket szállókra, és azok családjára alapoznak. Aztán vannak a mindent megmagyarázók, ők az egyesületi 5.-et is kiváló eredménynek könyvelik el, mondván egy szűk körben elért eredmény, az a leg reálisabb. Valószínű, hogy ez így is van, de ezek az emberek meg is rekednek ezen a szinten. Hány többszörös egyesületi bajnokról tudni, aki a kerületi első 20-ba nem fér be, és ezek ráadásul bőszen hirdetik az okosságukat. Általában ők a hátrányos helyzetűek, a sajnálatra méltók. Máshol biztosan nyerők lennének. Pedig dehogy. Egy példa. Az egyik barátom, aki már a 60-as éveit tapossa, valamikor ker. bajnok is volt, igen nagy tudású, az utóbbi időben elég szerény tagszövetségi eredményeket ér el. Fennhangon hangoztatja, hogy milyen rossz helyen lakik, innen soha nem lehet eredményt elérni. Aztán egy spori újrakezdett 2010-ben, ugyanabban a 2000 fős településen, 2012-ben ált.távú tagsz.8. helyet ért el, nem akármilyen versenyzők között. A siránkozó kolléga, utcahosszakkal végzett mögötte. Mondhatjuk erre, hogy szerencse. De nem. Csak ez az ember nem siránkozott, hanem keményen megröptette a madarait úgy fiatal, mint idősebb korban és csak azokat hagyta meg, amik az általa állított szintet elérték.
Uraim ilyen egyszerű. Eleinte lehet, hogy nem sok galamb marad, de azokban higgyünk feltétel nélkül. Tanuljunk meg selejtezni, már sokan leírták, nem az a jó galamb, ami hazajön valamikor, hanem az, ami a tagszövetségi lista elejében teszi ezt. Leírták már azt is, hogy azok a championok amik ugyan sok helyezést produkáltak egy-egy versenyszezonban, mennyire nem biztos, hogy tenyészgalambként kezelendő egyedek. Csak a tagsz. élhelyezéseket elérőket érdemes tenyésztésbe vonni. Előrelépést csak a gyors galambok utódaitól várhatunk.
Megint visszajutottunk a jó galamb kérdéséhez. Mi is a jó galamb. Valószínű, hogy én maximalista vagyok, de számomra csak az egyévesen tagszöv. díjra képes, legalább 80%-os helyezési arányt produkálók tartoznak ebbe a kategóriába. Ezen galambok érdemesek a megkülönböztetett figyelemre, nem elröptetendők. A szakkönyvek szerint a gyorsaság és a koraérés egy viszonylag jól öröklődő tulajdonság. Miért nem hisszük el és használjuk ki? Az ilyen gyémántokat azonnal leállítani és tenyésztésbe vonni. Nem garancia, hogy minden utód hasonló képességű lesz, de, hogy nagyobb valószínűséggel örökíti ezen tulajdonságokat, az biztos.
Kedves kötözködő, ha neked csak ellenpéldád van, akkor légy merész és tudasd velünk!
/ismeretlen szerző/
Hol lehet jó galambokat szerezni?
Kevés olyan galambász van, akit ne foglalkoztatna a gondolat, hol lehet jó galambokat szerezni? Jobbakat a meglévőknél….
Nagyon sokan azt gondolják, (különösen a kezdő és kevésbé eredményes társaink közül), hogy a siker záloga csupán a galambjaink genetikai hátterén (származásán) múlik….
Ezért csupán az köti le az energiáikat, hogy az éppen divatos galambokból lehetőleg ők is szerezzenek néhányat. Kínálat pedig van bőven, (hirdetések, reklámok) ahol a galambászok pénzüket tapasztalatra cserélik.
Ezekben a galamb beszerzésekben szeretnék néhány gondolattal segíteni.
Először is azt szeretném leszögezni, hogy csupán jó galambok beszerzésével még senkinek sem sikerült maradandót alkotnia, mivel a galamb csak egy lehetőség….
A sikerhez, ugyanis a jó galambokon kívül szükséges még egy jó tartási (dúc), takarmányozási, egészségügyi és versenyzési technológia….
Birtokába kell jutnunk egy megfelelő szemléletnek,…A legjobb mód, ha egy tisztességes és eredményes galambászhoz tudunk csapódni. akit elismerünk, akiben megbízunk és akinek hiszünk….
Az a szerencsés, ha galamb beszerzési lázunkat mindig csak addig engedjük eluralkodni magunkon, amilyen körülményeket tudunk teremteni galambjainknak és amennyi szellemi tőke birtokába jutottunk….
Egyébként csak felesleges pénz kidobás és a jobb sorsra érdemes galambok devalválása (leértékelése), tönkretétele, elvesztése és az eredmények elmaradása várható….
Hol lehet jó galambokat szerezni?
A tenyészcentrumokban? Teszttelepeken? Árveréseken? Reklámok, hirdetések kapcsán?
Mindegyik helyen lehet csak kicsi az esély.
Ha biztosra akarunk menni, olyan helyre kell bekopogtatni, ahol nincs sok tenyészgalamb, egészségesek a galambok, megfelelő versenyeredmények bizonyítják a jó dúcvezetést….Ahol a tulajdonos nem elsősorban galamb eladásból szeretne tőkét kovácsolni….
Jó galambot nem csak bajnokoktól szerezhetünk, azoktól a tenyésztőktől is, ahol jó galamb családok vannak és azok egészségesek.
Sohasem egy galambban gondolkodjunk, hanem mindig a családot vizsgáljuk.
Nagyon fontos, hogy a tenyésztőt emberileg is elfogadjuk….
Ha sikerül jó helyről egészséges fiatalokat szereznünk, azokat ne röptessük el….
Ne kótyavetyéljük el az ajándékba kapott galambot csak azért, mert nem kellet érte fizetni….
Csak azok a galambászok számíthatnak tartós sikerre, akik az egészségi állapotra helyezik a fő hangsúlyt. A beszerzett galamboknál is az egészség az első rendű szempont….Egy-egy becipelt vírus vagy baktérium törzs évekre visszavethet bennünket. Amit egy nap alatt elrontunk, évekig kell dolgoznunk a helyrehozatalán.
Ezért lehetőleg fiatal galambokat vásároljunk. Az idősebb galambok zöme azért eladó, mert egészségileg nem stabil . A jó galamboktól –ami sohasem elég- nem szívesen válik meg senki.
Szólnunk kell még a külföldi import galambokról….. Sokszor előnyben részesítjük a belga, holland, német galambot, csupán a gyűrűje miatt, egy már bizonyított magyarral szemben…. Ne szűkítsük a látókörünket „külföldiül írt” származási lapokra, elhanyagolva a tényleges teljesítményeket….
Ne elégedjünk meg csak egy tenyésztő nevével a származási lapokon. Keressük a hiteles, konkrét teljesítményeket is. Konkrétan a megvásárolandó galambra nézve!
Összefoglalva:
-Csak akkor vásároljunk új, jobb minőségű galambokat, ha a feltételeket is biztosítani tudjuk.
-Csak olyan embertől vegyünk galambokat, aki hozzánk hasonló versenyzési szisztémával versenyez, arra szelektál, emberileg is elfogadjuk.
-Lehetőleg fiatal galambot vegyünk, (ősziek olcsóbbak) Ne a mennyiségre törekedjünk.
-Csak egészséges galambokat vigyünk haza, másképp csak árthatunk magunknak.
-Ha a kiszemelt állományból merítők közül sok a sikeres, nagy esélyünk van rá, hogy mi is eredményesebbek lehetünk.
/Kivonat, SZI írásából./
----------------------------------------------------------------------------------------------